„Balázzsal…hát mit is mondjak, szerelem volt az első látásra. Az egyetemen ismerkedtünk meg, klasszikus filmes jelenet volt a miénk, én a folyosón leejtettem egy rakás könyvet és dossziét, ő pedig segített felszedni a cuccokat, miközben egymásra néztünk és elindult bennünk a jól ismert bizsergés, tudod melyik, a szívedtől a gerinceden át, egészen az arcodig, aminek a vége egy hatalmas zavarbajövés és elpirulás lett a vége.

Szóval összejöttünk és totál hepi volt minden, rengeteg időt töltöttünk együtt, nagyokat nevettünk, dumáltunk és próbáltunk minél több közös élményt összegyűjteni. Együtt tanultunk a vizsgákra, az utóvizsgákra, együtt jártunk koncertekre, moziba, kirándulni, olyanok voltunk, mint egy teljesen átlagos fiatal pár. Mikor lediplomáztunk, nem találtunk egyből melót, ezért mindenféle munkát elvállaltunk, voltunk szendvicsemberek, szórólaposok, jegyszedők, aztán végül mindkettőnket beszippantotta egy multi, ahol azért jól éreztük magunkat és a napi 8-9 órai kőkemény munka ellenére is megőriztünk infantilis énünket és jókedvünket.

25 évesek voltunk, ismerkedtünk a felnőtt lét kihívásaival és buktatóival, mikor beültünk az egyik kedvenc kocsmánkba, ahol valami elképesztően finom és óriási meleg szendvicseket készített Marika, a pultos hölgy, akinek nem csak a szíve, de a termete is hatalmas méreteket öltött. Letettem a kabátom a szék karfájára, Balázs pedig odament a pulthoz rendelni, majd visszaült hozzám és elmeséltük, kinek-milyen napja volt.

Réka és Balázs - eljegyzés

Nem éreztem jól magam, azt vettem észre, hogy a kapcsolatunk egyhelyben topog. Kezdtek bedarálni minket a hétköznapok, kevesebb időt tudtunk együtt tölteni és állandóan azon kattogtam, hogy Balázsnak van valakije. Nagy cégnél dolgozott, sok csinos nővel, sokat túlórázott, persze hogy megindult a fejemben a vezérhangya és zöld szemű szörnyeket teremtett magának.

Szóval csak ültem és hallgattam a pasimat, aki meetingekről és konferenciákról dumált, miközben én a régi együttlétekről ábrándoztam, közös gyerekekről, nagy, családi házról és balatoni nyaralásról, de azt éreztem, egyre jobban távolodnak a céljaink és amit eddig felépítettünk, az már nem fontos Balázsnak, talán nem is velem képzeli a jövőjét. Nem bírtam visszatartani a könnyeimet és zokogni kezdtem. Hogy ez már nem az igazi, és nem szeret engem, és mi lesz velünk, és kisbabát szeretnék és a többi és a többi, kijött belőlem minden, ami hosszú hónapok óta nyomasztott.

Balázs pedig mosolygott. Nem értettem miért, hogy képes ilyen földöntúli örömmel és boldogsággal rám nézni, mikor épp ki vagyok akadva és azt ecsetelem, mennyire jó lenne megerősíteni a kapcsolatunkat, de ő csak szeretettel nézett rám és megsimogatta a kezemet. Mikor épp folytatni akartam a nagy monológot, Marika lépett oda az asztalunkhoz és letette elénk a melegszendvicseket.

Nem is akartam az ételre nézni, de Balázs megkért, hogy egyek pár falatot. Mikor magam elé húztam a tányért, majdnem leestem a székről! A finoman megolvadt sajt tetején ott figyelt egy szó, ami ketchup-ból volt ráírva: „Hozzámjössz?”

Firhang Variacio karikagyűrű

Még szerencse, hogy ezeket a csodálatos karikagyűrűket nem sütötték bele a szendvicsbe. :-) Firhang Variacio karikagyűrű, bővebben itt.

A ropogós szendvics mellett pedig egy bársony dobozka pihent. Mivel épp benne voltam a sírásban, ezért nem esett nehezemre folytatni, csak ezek már nem a szomorúság, hanem az öröm könnyei voltak. Kinyitottam a dobozt és két darab, gyönyörű, fehér arany karikagyűrű pár kacsintott vissza rám, a női ékszerben három kis briliánssal.

-Tudom, hogy az utóbbi hónapokban kevesebb időt töltöttem veled-kezdte Balázs láng vörös arccal-de a túlórákból azért sikerült összehoznom a gyűrűre és a nászútra valót. Nagyon szeretlek és szeretném, ha hozzám jönnél feleségül, mert te vagy az életem. Mi a válaszod? Mondanom sem kell, hogy a melegszendvics teljesen kihűlt, olyan hosszan zokogtam, a szívem viszont sohasem volt olyan forró és boldog, mint mikor ott, akkor, kimondhattam a legszebb szót a világon: „igen!”

Köszönöm a férjemnek, hogy azóta is mellettem van és töretlenül szeretjük egymást.

Vissza a lap tetejére