Misivel már 3 éve éltünk együtt és nem mondhatni, hogy felhőtlen volt a kapcsolatunk. Sokat vitatkoztunk, nagyon másképp láttuk a világot, de alapvetően szerettük és tiszteltük egymást, megvoltak az alapok, csak amit én fehérnek láttam, azt ő garantáltan feketének.

Szinte semmiben nem egyezett az ízlésünk, Misi egyszer meg akart lepni egy eljegyzési gyűrűvel, de nem tetszett nekem, mert fehér arany volt, én pedig a sárgát szerettem akkoriban és ő dühösen visszavitte az ékszerészetbe, aztán napokig nem is szólt hozzám, hiába kérleltem, hogy cseréljük ki egy másikra.

Abban az időben sokat dolgoztam, mint ápolónő, egy budapesti kórházban, a párom pedig taxizott. Tervezgettük az esküvőt, a jövőt, karikagyűrűt nézegettünk-természetesen az ízlésünk ég és föld volt-meg hogy szeretnénk majd gyerekeket, persze ilyenkor elkapott minket az aggodalom, hogy ha ennyire eltér a véleményünk apró dolgokban, akkor mi lesz a gyereknevelésnél, de ezeken mindig túllendített minket a szeretet, és még mindig hevesen tomboló szerelmünk.

32 éves lettem augusztusban és tovább akartam lépni, egy új szintre emelni a kapcsolatunkat. Természetesen nem célozgattam és nem mondtam azt Misinek, hogy figyelj, most már nagyon jó lenne, ha feleségül vennél, hanem csak megpróbáltam kedvesebb, toleránsabb, bújósabb lenni, hogy azt érezze, velem akarja leélni az életét. Teltek múltak a napok, de nem változott semmi, dolgoztunk, hazamentünk, néha megnéztünk egy filmet, elmentünk étterembe, satöbbi.

Aztán egy szép napon arra ébredtem, hogy nem működik a mobilom. Hiába akartam bekapcsolni reggel, fekete maradt a kijelző és nem reagált semmire. Szaladtam Misihez, hogy nézze meg, mi lehet a baj, azt válaszolta, találkozzunk délután 4-kor a közeli mobiltelefon szervizben, ahol a bátyja dolgozik, és a lelkemre kötötte, hogy addig ne piszkáljam a készüléket. Betettem a telefont a táskámba, elmentem dolgozni, majd pontosan 4 órára odamentem az üzletbe, ahol mosolyogva fogadott Misi bátyja.

Elpanaszoltam neki, hogy a telefon se kép, se hang, teljesen tönkrement, mit csináljunk most vele. András törni kezdte a fejét, nyomogatta a gombokat, majd levette a mobil hátlapját és az akkumulátor helyén ott lapult egy csodálatos, briliánssal díszített eljegyzési gyűrű.

Kiskelengye eljegyzési gyűrű

Ez a varázslatos eljegyzési gyűrű lapult meg a mobiltelefon akkumlátora helyén. Kiskelengye – eljegyzési gyűrű – további ékszerek itt.

Mondanom sem kell, talpig elvörösödtem, eleredtek a könnyeim, és ebben a percben előlépett Misi az üzlet hátsó helyiségéből, kezében egy óriási csokor rózsával.

Varázslatos pillanat volt, letérdelt elém és azt mondta:
– Szeretném, ha hozzám jönnél feleségül és együtt öregednénk meg boldogságban, szeretetben és civakodásban, mert nagyon, de nagyon szeretlek téged.

Természetesen igent mondtam, és azóta már 2 gyermekünk is született. És már egyáltalán nem is veszekszünk.
Köszönöm a férjemnek, hogy a mai napig mellettem van jóban rosszban, és főleg egészségben és szerelemben.

Kati.

Vissza a lap tetejére